Hírmorzsák a torrent bulvárvilágából

A következőkben három rövidebb hírt közölnék, melyek nagyon szemléletesen ábrázolják az internetes kalózok mindennapjait.

Sajnos az élet nem csak móka és kacagás és előbb utóbb a legnagyobb megosztók vezérei is börtönbe kerülnek. A Megaupload vezérét még 2012-ben vették őrizetbe. Médiabirodalma széthullott és vagyonát lefoglalták. Ő azonban nem hagyta annyiban a dolgot, ügyvédei segítségével áttörtést sikerült elérnie a régóta húzódó jogi vesszőfutásban: havi 27 millió forintos összeget kap vissza lefoglalt vagyonából- mondta ki az ügyével foglalkozó új-zélandi bíróság. Ez lebontva 16,3 milliót jelent rezsire, 3 milliót biztonsági kiadásokra, 5,2 milliót személyzetre és három milliót élelmiszerekre és üzemanyagra stb. Ugyanakkor Kim tovább építi virtuális birodalmát és az ellene folyó eljárásból is jelentős hasznot húz. Könyveket, videókat oszt meg az őt ért igazságtalanságokról, ezzel további bevételekhez jutva.

A Piratebay háza táján sem kerek minden sajnos. Egyik alapítója, Fredrik Neij még 2009-ben került rendőrkézre, de akkor megszökött az őrizetből. Tavaly novemberben viszont utolérte  az Interpol, melynek következménye természetesen a börtön lett. Ugyanakkor Neij szeretett volna egy régebbi kiadású Gameboy játékkonzolt igényelni, hogy ezzel üsse el a hátralévő éveket. A terv azonban meghiúsult, mivel a börtönvezetés arra hivatkozott, hogy bármit be lehet csempészni egy ilyen szerkezetben és annak széttörése nélkül nem tudják megvizsgálni a belső tartalmát. Ugyanakkor a csavarhúzó mint célszerszám nem került szóba...

Ha már Piratebay: az oldal társalapítója, Peter Sunde teljesen hátat fordított eddigi munkásságának: nyilatkozatban megtagadta a kalózkodást mint életstílust és cselekményt. Halottnak nevezi a mozgalmat, mivel a küzdelmet már elvesztették. Kizárólag az okok voltak fontosak, melyek mára már érvényüket vesztették. Kérdés, hogy ez csak átmeneti depresszió-e, vagy végleges pálfordulásnak lehetünk-e tanúi?

Tervek...

Miután lefektettem az alapokat, úgy gondolom, hogy a közeljövőben a blog megkísérli a könyvtár és a torrent kapcsolatának egymáshoz való közelítését. Ugyanakkor szeretném nyomon követni a különböző digitalizálási törekvéseket és az esetleges szerzői jogi enyhítéseket is. Tehát a könyvtárak szempontjából a digitalizálási projektek szeretném megosztani a torrentek szempontjából pedig a különböző problémákat és egyedi megoldások kérdését.

Alapozás - A harmadik alappont

Végül elérkeztünk a harmadik alapponthoz: a torrentekhez.

Első körben a torrentet mint fogalmat kell meghatározni. Maga a torrent (BitTorrent) eg informatikai protokoll. Emellett egy p2p (peer to peer) alapú fájlcserélő rendszerről van szó.

A torrentezéshez ún. kliensre van szükségünk. Úgy lehet a legkönyebben leírni, mint egy folyót, ami egy adott irányba tart. A folyóhoz kisebb patakok csatlakoznak, ahonnan kisebb-nagyobb mennyiségben hömpölyögnek az adatok. Itt is erről van szó: a kliens (a folyó) darakoban tölti le a fájlt. A csomópontok rendszerén belül a leggyorsabb kapcsolatot választva minden darab a lehető legjobb helyről érkezik nagyban meggyorsítva ezzel a letöltést. Tehát minél többen osztanak meg egy fájlt, annál több helyről tudja a kliens beszerezni a fájl darabjait és annál gyorsabban tötlhetjük le a fájlunkat. A daraboltság nem csupán a letöltés gyorsasága miatt hanem amiatt is fontos, mert ennek köszönhetően a letöltés bármikor megszakítható és újrakezdhető.
A .torrent formátumú fájlok tartalmazzák a letöltentdő fájlok nevét, méretét és minden darab ellenőrzőösszegét (ez a sérült fájldarabok szűrésére szolgál), a trackerszerver címét és egyéb adatokat.
Említettem a peer to peer alapú fájlcserélő rendszert. A peer olyan másik számítógépen futó kliens, amely nem a leöltendő fájl egészét, hanem csak egy darabját birtokolják.
A peereket kétfelé oszthatjuk: seed-re és leech-re. A seed aki már minden darabbal rendelkezik és a teljes anyagot osztja vissza, a leech pedig aki nem rendelkezik minden fájldarabbal és/vagy a letöltés végetértével nem váil seedere (tehát azonnal kikapcsolja a klienst).

A tehcnikai háttér után már csak annyit mondanék, hogy egy torrent kliens telepítése csupán perceket vesz igénybe. Lényegében a letöltésnek nincsenek korlátai. Az internet szabadsága miatt szinte mindent le lehet tölteni. Kicsit olyan ez, mint a Mátrix c. filmben: a rendszerről mindent meg lehet szerezni, ha jó helyen keresi az ember. Természetesen a szerzői jogok itt nem érvényesülnek: a netikett és a különböző torrentportálok nem hivatalos szabályai uralják ezt a fajta információ megosztást.

Alapozás - A második alappont

Az előző bejegyzés kicsit borongósra és negatívra sikerült. Ezért folytatnám egy vidámabb dologgal:

A második alapponttal: a digitális anyagok.

A 21. század könyvtára nem csupán papír alapú: digitálisan is képes tudást közvetíteni. Ezzel a kijelentéssel nem hiszem, hogy sokaknak újat mondtam volna. Azonban fontos kijelenteni, hogy a könyvtárak jelentős lemaradást hoztak be a digitális anyagok szolgáltatásában. Jelen esetben a könyvtárak ingyenes szolgáltatásaira gondolok, nem pedig a profi információszolgáltatók fizetős szolgáltatásaira.

Két digitális kezdeményezést emelnék ki: a Magyar Elektronikus Könyvtárat és az Europeanát. Míg az első teljes szövegű dokumentumokat szolgáltat, addig a második célja, hogy az európai kultúra kincseit mindenki számára elérhetővé tegye. Azonban a szerzői jogok kérdése sajnos mindkét kezdeményezés életét megnehezíti. Sajnos sokszor van úgy, hogy a törvényi szabályozás vagy elavult vagy nem biztosít megfelelő kereteket jelen esetben az információ, a tudás és a kulturális értékek áramlásához. Alább linkelem a két kezdeményezés weblapját. Böngészésük közben lehet rádöbbeni arra, hogy milyen értékeket hordozhat magában a digitalizálás.

MEK: http://mek.oszk.hu/
EUROPEANA: http://www.europeana.eu/

Alapozás - Az első alappont

Alapozással kezdenék. A következő három poszt három a blog 3 fő témakörét hivattott közelebb hozni az olvasóhoz.

Az első alappont a könyvtár.

A könyvtár alatt nem csupán magát az épületet értem. Jelen esetben arra gondolok, hogy a könyvtár információhordozókat (könyvek, folyóiratok, stb) gyűjtő, azokat rendező és a használóknak közrebocsátó intézmény, továbbá dokumentumok gyűjteménye, melyeket célszerűen válogattak, a használatra alkalmassá tesznek, a közönség igénybevételére szánnak.
Tehát egy közösségi központról beszélhetünk, amely egy adott réteget szolgál ki. A kérdés felmerül: vajon mindenkié-e a könyvtár? A közkönyvtáraktól a szakkönyvtárakon át sok típust különíthetünk el. A kérdés máshogy feltéve: Kié a könyvtár?

Természetesen az olvasóé. Azonban a könyvtárak nagy része feltételekhez köti az állomány használatát. Ez azonban alapvető óvintézkedés és adminisztrációs feladat. Hiszen nem engedhetjük, hogy bárki hozzáférjen a dokumentumokhoz (főleg ha azok pótolhatatlanok). Sajnos ez egyfajta szelekcióval jár. Kijelenthetjük: a könyvtár azé, aki az adott intézménybe regisztrál és betartja annak szabályrendszerét. Könyvtára válogatja azt, hogy milyen szigorúak az intézkedések. Azonban a "korlátok" sajnos jelen vannak. Könyvtári olvasóként sajnos azzal is sokszor kell szembesülnünk, hogy egy adott dokumentum sajnos nem található az intézményben, vagy már valaki kikölcsönözte. Ez a legnagyobb hátránya  a hagyományos értelemben vett könyvtári ellátásnak: nem képes, csupán egy adott számú réteget kiszolgálni.

Forrás

Ez a blog a torrentekről fog szólni - könyvtáros szemmel. Már az elején szeretném leszögezni, hogy nem eme "illegális kalóztevékenység" promotálása a célom. Egyszerűen arra gondoltam, - hogy ha már így megfertőzött a szakma - hogy életem két aspektusát összekötöm és elemzem, vajon milyen hasonlóságok és különbségek lehetnek a torrentek és a könyvtárak között. 

A címválasztásra is szeretnék kitérni. A torrent angol szó ugyanis egyszerre jelent forrást és jelen esetben az adatmegosztó procedúrát. A dokumentumok is valamely forrásból indulnak ki, a kérdés csupán az, hogy vajon a könyvtárak tengerén kötnek-e ki, vagy pedig a torrentek sziklás vizein lebegnek tovább.

Terveim szerint a laikusok/kezdők kedvéért kifejteném a torrentek rendeltetését, illetve a könyvtárak alapvető működését. Ezután következne az "izgalmasabb" rész: a két egymástól teljesen különböző világot addig fogom ütköztetni, míg az így keletkezett szilánkokból össze nem áll egy kép. Hogy mi lesz ez a kép, még magam sem tudom. Szerintem a kutatási folyamat és a blogírás során fog megszületni. Mindenesetre a fogalmi alapozás után szeretném magam mélyebben beásni a digitális anyagok - könyvtárak - torrentek háromszög kapcsolatába.

Részemről úgy gondolom, hogy a 21. század egy olyan különleges olvasztótégely, melynek a könyvtár valahol a közepén található. Érdekes látni, hogy jelen esetben a torrentek (akaratukon kívül is) mennyire hasonlítanak a könyvtári dokumentumok rendszerére. Meglehet, hogy talán ez az információ közló forma lesz a jövő zenéje és megoldás arra, hogy mindenki hozzáférjen minden digitalizált anyaghoz.